Vörös foltok kézrázás után. Dr. Tóth Gyöngyi válasza a bőrviszketés, piros foltok témában
Ez politikai axiómának látszik, pedig csak az én privát vörös foltok kézrázás után, amely nagyszerűen szuperált is, míg meg nem bukott.

Ez ugyan a politikákkal is így szokott lenni, meg az axiómákkal is. Három esztendeig meg tudtam magam őrizni a hőmérőtől, és addig soha nem volt lázam, csak melegem. Most a negyedik esztendőben rám szabadult a doktor, nekem fogta a hőmérőt, és mérgesen nézett hol arra, hol énrám: - Látod, micsoda ember vagy te! Csak hozzád vörös foltok kézrázás után a hőmérőt, máris harminchét-kettőt mutat. De az orvos csak tovább mérgeskedett. Mutatni azonban nem mutatta, inkább annyira hozzám édesedett, hogy még a kabátomat is lesimogatta rólam.
Akkor aztán elkezdte kiadni a mérgét. Olyan dühös kopogtatást vitt véghez rajtam, hogy el kellett magam nevetni. Énrajtam nem mulatod ki magadat ingyen, fiam. Elfelejtetted már, hogy ha az ember sóhajtani nem tudna, hát megfulladna!
Nagyon szívből és nagyon kiadósat sóhajtottam. A feleségemnek húsz sóhajtása kitelne belőle. Persze neki beosztással kell élni szegénynek, hogy egész napra teljen. Tudtam, hogy baj lesz abból, ha nekem parancsra kell sóhajtanom. Baj is lett. Az orvos sürgős levegőváltozást parancsolt, mert igen benne volt a parancsolásban.
Ez még kisebb baj lett volna. Ha két napra elmegyek Kunágotára, két napra Jászladányba és két napra Tatárszentgyörgyre, akkor egy hét alatt háromszor változtattam levegőt, és az nekem elég lesz a hátralevő életemre, sőt még a maradékaimnak is hagyhatok belőle.
A doktor azonban nem szimpatizál a turáni mozgalommal, és nem hagyta jóvá a kun, jász és tatár etnográfiai kapcsolatok kimélyítésére vonatkozó előterjesztésemet. Nem vagyok járatos az orvosi tudományokban, és így nincs jogom kétségbevonni, hogy mellhártyafájások ellen tengeri halat enni igen jó.
Ellenben azt, mint egykori természetbúvár tudom, hogy a tengeri halat szintetikonból csinálják, nekem pedig a szintetikon nem nemzeti eledelem. Ezt azonban nem egészen komolyan mondtam. Azt hiszem, az életnek nincs felemelőbb pillanata, mint mikor temetik az embert, és szemrehányást tesznek száraz bőr az arcon vörös foltokkal azért, hogy meghalt.
Ez a szemrehányás ugyan nem mindig olyan őszinte, mint mikor azért szidják az embert, hogy él, viszont olyan őszinte bűnbánatot sehol se lehet találni, mint a koporsóban. Ha nekem módomban lesz, akkor bizonyosan bele fogok szólni a búcsúztatóba a szemfödél alól.

Gyerekek, ha abba nem hagyjátok, bizony isten, mindjárt fölkelek! Mondom, nem is ezen facsarodik az én szívem össze, hanem azon, hogy a feleségemre gondoltam. Még ha tíz-tizenöt esztendővel ezelőtt kellett volna értem fölvenni vörös foltok kézrázás után özvegyi fátyolt, az rendben lett volna, sőt azzal tán jól is járt volna, mert rózsás arcához és nevető kék szeméhez illett a fekete.
U19: van vöröshagyma... – így tombolt sikere után a válogatott
Amint hozta volna ki a nefelejcseket, és koszorúcskákat font volna belőlük az egyszerű fakeresztre, amely kissé félredűlve, könnyed tartásban díszítette volna az ifjú költő sírját, talán akadt volna egy mesebeli vörös foltok kézrázás után mézeskalácsos, aki bekötötte volna a fejét a költő özvegyének, és még a lángost is mézeskalács-kovászból gyúrta volna neki.
Biztos, hogy akkor követ is ültetett volna a sírom fölé, és különben is fönnmaradt volna az emlékem, mert a mézeskalácsos belesoványodott volna abba, ahányszor azt hallotta volna: - Hja, az én első uram Igen, ez így van, lovagias férfi és okos férj a saját érdekében is a házasság első tíz esztendejében hal meg. Később már nem sok értelme van. Elgondolom, mi lesz abból, ha én ellenállás nélkül kiszolgáltatom magam az úgynevezett izzadmányoknak, és egy reggel saját verejtékemben megfulladva találnak az ágyamban néhány hónap múlva.
szára, piros foltok
Biztos, hogy csatakos, lucskos, havas-esős idő lesz, és az én beteg, vézna, árnyéksovány asszonykámnak sárcipő nélkül kell szaladozni a mindenféle boltosokhoz a gyászpompáért.
Persze, ha sárcipője volna, akkor kevesebb volna a gondja, mert eladná a sárcipőt, és annak az árán venné meg az özvegyi fátyolt. De így nem tudom, mi lesz. A boltos úr nagyon finom ember volt, míg én éltem, és szívesen nyitott az én könyveimnél sokkal szolidabb könyvében egy egész lapot az én becses nevemre, és fél boltját odarakta a nagyságos asszonyka elé.
De félek, hogy ultimóm elérkeztét megtudván, őszinte részvéttel csóválja meg a fejét, és azt fogja mondani: - Igazán sajnálom, kérem, de a mai üzleti viszonyok közt hitelre nem adhatok. És mivel utánam összes fiókjaim átvizsgálása után nem fognak találni egy vörös foltok kézrázás után valót, az én szegény kis öreg nagyságám nagyon keserves sírásra fog fakadni, és attól énnekem nagyon rossz lesz az álmom a jó Isten kebelében is.
Próbálom magam azzal vigasztalni, hogy hiszen majd itt lesz Panka, meddő életfám egyetlen virága, aki fiatal és erős, és ő majd a karjára veszi a kis öreg nagyságát. Igen, csakhogy Pankának éppen akkor egyéb elfoglaltsága lesz, és a karjai más rendeltetést töltenek be. Pankának éppen akkor az unokámat kell a karjain a világi élet levegőjéhez szoktatni.

Az unokámat, a tárca-gyereket, az egyetlen témát, akiért megbocsátom magamnak a többit Ohó, tisztelt lélegzőszervek és kapcsolt részek, itt nem tanakszunk tovább! Megyünk szintetikont enni az olasz tengerpartra Mindegy, hogy melyik Balassától - attól, amelyik közelebb esik. Az újságíró Balassa Józsefnek azért kötelessége tudni, hogy mi az a bakonya, mert a "mindenféle" őhozzá tartozik, itt pedig igazán mindenféle található, ahogy alább kiderül.
A nyelvész Balassa elé pedig azért tartozik a bakonya, mert az magyar szó. Nekem ugyan Velencébe kellett eljönnöm, hogy először találkozzam vele az életben. Itt se hallottam, csak a szótáramban látom, de hát annak hinnem kell, mert annak az a címe, hogy "magyar-olasz szótár, összeállítá Lengyel János, a magyar nyelv tanítója a fiumei m.
Dehát nem volnék könyvtárigazgató, ha az impériumom alá tartozó szótárakból nem azt hoztam volna el, amelyik a legügyefogyottabb.

Azaz hogy nem is illik ilyent mondani, mert használható könyv ez nagyon, csak hidrogén-peroxid kezeli a pikkelysömör kell vele bánni. Ha egy olasz-német szótára is van hozzá az embernek, vörös foltok kézrázás után némi tehetséggel magyarul is meg lehet belőle tanulni.
Milyen betegségre utalnak a vörös foltok?
Például mindjárt a harmadik szó az benne, hogy abafi. Én eddig azt hittem, hogy csak a Jósika regénye az Abafi, és csak most, öreg koromban tudom meg, hogy bizony ez egy magyar közfőnév. Sostantivo comuna a gyöngébbek kedvéért. Ugyan, mi a macska lehet? Olaszul annyit tesz, hogy compaesano, azt pedig németül úgy mondják, vörös fájó foltok a lábán Landsmann.
Én eddig parasztosan csak úgy mondtam, hogy földi, de ha hazatérek, akkor urasan fogok beszélni, mint ahogy egy világlátott magyarhoz illik, és azzal köszöntöm a magyar határon az első fináncot, hogy "Krisztigott, abafi, mi újság itthon, megvan-e még a forgalmi adó?
Dehát én most arra fáradt vagyok, hogy ezeknek a szép magyar szavaknak a jelentését kikeressem a Toussaint-Langenscheidt német-olasz szótárából, tehát egyelőre tessék beérni azzal, hogy a vörös foltok kézrázás után az én magyar szótáram szerint úgy hívják, hogy águcs, a bakonya pedig annyit vörös foltok kézrázás után, hogy merceria.
Erről hogy pedig szótár nélkül is tudja minden szittya, hogy ez az árusok utcája. Nem a bakonya, hanem a merceria. Hát igen, itt kószálok a szemetelő hóban a velencei Váci utcán, és nem fog rajta csudám, hogy itt milyen gazdag ember vagyok én. Egynapi keresetemből megetethetném a Szent Márk tér összes galambjait a piazzetta dei leoncini két oroszlánjával együtt.
Persze az oroszlánok márványból vannak. Egyheti keresetemből vehetnék akkora muranói üvegtálat, hogy azt csak két nagytakarításkor lehetne minden igényt kielégítően összetörni. Egyhavi keresetemért adnának akkora selyemsálat, hogy az többünket befogadhatna, mint annak idején a Borbás keresztanyám esernyője, pedig annak aláfért a kólával együtt a szamárka is.
Ha még valamivel megtoldanám a garast, például ennek a cikknek az árával, akkor rojtja is lenne a sálnak, és külön mulatság lenne, mikor azt én összekötözném csomóba, és az asszonyok találgatnák, hogy ki tehette ezt a gonoszságot. Dehát nem ér ez semmit. Mert akármit vinnék haza, a honi határon akkora vámot kellene érte fizetni, hogy azt nem futná egyesztendei fizetésem. No, gyerünk tovább a szegénysorra, mert van itt olyan is. Itt árulják a velencei Mári nénik és Jani bácsik a házi csipkét, bugyellárist, nadrágszíjat, mit.
Fekete pontok és piros pöttyök a szőrtelenítés után: így előzd meg a kellemetlen látványt
Az édesapám nem itt árulta volna a subát, mert ő csak a dózséknak varrta volna a bőrből való ünneplő ruhákat, és akkor azok bizonyosan tovább uralkodtak volna, mint a moreai selyemkántusokban. És ami azt illeti, az az vörös foltok kézrázás után olasz tapasztalatom, hogy vannak időszakok, amikor némi korrekcióra szorul Eötvösnek az a híres körmondata, amely így kezdődik: "Ki nem ismeri Itália szépségeit?
A másik első olasz tapasztalatom az, hogy nem igaz ám az, mintha itt utána hajigálnák az embernek az aranciát. Kínálni kínálják ötven centesimóért darabját, ami testvérek közt is megér ezernégyszázötvenkét koronát, de amit hatvan centesimóért adnak, az már van olyan, mint otthon a négyezer koronás narancs. De inkább kívánok valami meleget, azért a Feniceosztériában tartok hadiszemlét, hogy mit hajigáljak a gallér mögé.
A köznemből való signorináknak dagadt lábuk van ezen a tájon. Tiziánék alighanem ezért festettek csupa lábatlan madonnákat. A soglia olyan lapos hal, aki egy oldalon hordja mind a két szemét, s nekem nagy örömem telik benne, hogy ez a nagyeszű hal is csak úgy belekerül a tepsibe, mint otthon a kárász. De ennivalónak igen laposallom, s vörös foltok kézrázás után mondom a donnának, hogy valami húsosabbat adjon.
Hiába, itt is mindjárt kinézik az emberből a mesterségét. Förtelmes állat ez a fejlábú - ha ember volna, sokra vinné - de azért megpróbálom megszépíteni; megmártom egy kis hazai paprikába, és palástul vetem neki a gyomrom. Hátha elhiszi, hogy paprikás szalonna. Mire az első falat lemegy az octopusból, akkorra megértem, hogy Árpád magyarjai miért fordultak vissza Velence alól.
Mert idáig eljöttek, és megpróbálták lóháton megostromolni a lagúnák városát. De úgy látszik, az első trattoriában polipba haraptak. Hanem azért a szegedi polgármesternek megírjuk, hogy küldje ki ide a mérnökséget tanulmányútra. Azt mondják, Szegedet előbb-utóbb úgyis elönti még egyszer a Tisza: hát már akkor legalább úgy öntse el, mint Velencét a tenger.
A rómaiak azt mondták, hogy frigidus, s ennek a szónak éppen olyan fázós lelke van, mint a mi hideg-ünknek. I-i-i-i-í, visít benne a Boreas, a bóra őse, és hallja az ember, amint Clodia piros saruja alatt megreccsen a jéghártya, amely a sikátor közepén vörös foltok kézrázás után a patkónyomot. Mert Catullus legénylakásáról siet haza a signora a hajnal violásodásában, és nem mer a Forumnak menni, ahol palliumukat a nyakuk közé csavarva verik a talpukat a földhöz a vigilek, és körmüket fúvogatva mondják, hogy "frigidum, frigidum".
Az olasz azt mondja, hogy "freddo, freddo", és ehhez olyan képet vág, aminek csak az lehet a magyar fordítása, hogy "lelkecském, barátocskám, telecském, szelecském, hidegecském, csakhogy már téged is látlak egyszer. No öreg, ezt megmondom az otthonvaló napnak, mert az süt, vagy nem süt, de olyant soha nem tesz, hogy bekopertázná magát. Minálunk még a nap is tudja már, hogy a magyar ember természete nem szereti a titkosságot.
No de ahány ház, annyi szokás, és ha az olasz napnak abban telik kedve, hogy kopertában járjon, hát ne szóljunk a dolgába, inkább álljunk az ablakhoz, és nézzük meg.
Legalább belépti díj nélkül is láthatunk már valamit.
Zsibbadt kezek rheumatoid arthritisben, Reumatoid arthritis 6 oka, 5 tünete és 13 kezelési módja
De hát nem látok semmit. Olyan vastag koperta van a napon, hogy nincs az a cenzor, aki azon keresztül látna. Ugyan az is lehet, hogy nincs is már a nap a kopertában. A cenzoroktól minden kitelik. Persze az ide való cenzorokat értem, a régieket, akik a dózsék idejében szolgálták a hon üdvét.
Kissé megrettenve kukkantok ki a fölhúzott ablakrácson.
Ártalmatlan mellékhatások
Szörnyű ordítozás van lent a vízen, a Rio della Grimanin. No, itt megint már ölnek valakit. Bizonyosan a Tízek Tanácsa fojtat vízbe valami hazaárulót, aki olaj helyett szalonnán süttette ki a cethalat.

Úgy is kell a cudarnak, mit forgatja fel az ősi erkölcsöket. Én bizony a kisujjam se mozdítom érte. Egyelőre nem is kell.

Se nem ölnek odalent senkit, se nem ordítanak. Csak a bárkások beszélgetnek a sarkon, mert éppen itt van a kikötőjük. Nem a tengerbe köpnek, hanem a gondolába; a tengert csak akkor kultiválják, amikor fuvarjuk van. Abban nem ők a hibásak, hanem az én fülem, hogy azt is emberölésnek hallom, amikor jó reggelt kívánnak egymásnak.
Eszük ágában sincs e vízi fiákereseknek, akik mind jó emberek, hiszen finocchiót früstökölnek köröm közül, ami a vörös foltok kézrázás után a hagymája, s aki azt megeszi, az csak jó ember lehet.
Én is azzal javítom föl az erkölcseimet, mire hazaérek. A lényeg ez volt: gondolom, király akart lenni az öreg - a részletekre Mussolini bizonyosan jobban emlékszik. Hát ha énrajtam állna, én a telet fektetném ide, akire mezítlábas kiskorom óta tartom a haragot, és úgy levágatnám a nyakát ezzel a két kőóriással, akik itt őrzik a jogrendet, hogy vissza nem ragadna a legközelebbi jégkorszakig. Akkor aztán nem lenne többet freddo még Velencében sem, a jó reggele ne legyen annak a Mussolininak! Hát micsoda diktátor az, aki még a téllel se bír elbánni!
No, akik otthon olyan nagyon odavannak érte, szeretnék én azokkal itt sorfalat állatni a mólón, amikor akkora szél fúj, hogy Szent Tivadart is majd a tengerbe sodorja, pedig az kőből van, és krokodilus hátán áll, és nem cserélgeti a frontját, hanem hatszáz esztendő óta állja az egy helyet.
Igaz, hogy meg is bukott, mint Velence védőszentje, és át kellett adnia az impériumot Szent Márkusnak.