Kezdeti pikkelysömör a könyökön fotókezelés
Célunk, hogy a praxisban dolgozó kollégák mind szélesebb köre ismerje meg a kezdeti pikkelysömör a könyökön fotókezelés kezelésében elért jelentős haladást, illetve azt a molekuláris szemléletet, ami megváltoztatta nemcsak a psoriasisról alkotott elképzeléseinket, de a psoriasissal szövődő egyéb betegségek, közöttük a cardiovascularis megbetegedések jelentőségét is.
Bevezetés A bőrgyógyászat hihetetlen dinamikájú fejlődést mutat a es évektől kezdve. Nem csupán a bőrgyógyászati onkológia, a melanoma kezelése ment át korábban elképzelhetetlennek tartott fejlődésen, de a gyulladásos kórképek közül a psoriasis kezelése is óriásit változott.
A pikkelysömör tünetei és kezelése
Ehhez az kellett, hogy az alapkutatásban a betegség patomechanizmusának jobb megértése következzen be, ami aztán új terápiás megközelítéseket hoz, végeredményben a betegeink korábbinál hatékonyabb kezeléséhez vezet.
A pikkelysömör kezelésében az utóbbi években elért sikereink a tudomány és a mindennapi praxis szoros együttműködésének, egymásra hatásának nagyszerű példája. Az alapkutatásban szerzett ismeretek tárták fel a betegség kialakításában szerepet játszó citokinek által okozott további gyulladásos eltéréseket, amelyek a társbetegségek kialakításában, azok súlyosbodásában játszanak szerepet.
Szemben a korábbi vélekedéssel, amikor a pikkelysömört pusztán a bőrt érintő kórképként kezeltük, az elmúlt időszakban meggyőző bizonyítékok állnak rendelkezésre a tekintetben, hogy a betegség kialakításában szerepet játszó gyulladásos citokinek milyen módon hatnak az egyéb szervekre.
Pikkelysömör és hajhullás
Bármilyen életkorban kialakulhat, de jellemzően a pubertás és a menopauza környékén jelenik meg. Megkülönböztetjük I-es és II-es típusát, attól függően, hogy 40 éves kor előtt, vagy azt követően jelenik-e meg a betegség. Diagnózisa típusos esetben nem jelent különösebb kihívást, gyakran a családban is előfordult már a betegség, így a beteg a típusos tünetek jelentkezésekor nem is fordul azonnal orvoshoz.
A kórkép jellegzetes lokalizációja a térd, a könyök és a hajas fejbőr, ezen testtájak érintettsége nagyon gyakran figyelhető meg.
A körmök érintettsége is igen gyakori, kétes esetekben az itt észlelhető jellegzetes elváltozások komoly segítséget nyújtanak a diagnózis felállításában. A kór története A psoriasis az emberiség kezdete óta ismert kórkép, számos történelmi utalást lehet találni rá ókori leírásokban. Már Hippokratész írásaiban is megjelenik, bár a psoriasis kifejezés csak jóval később került bevezetésre.
A római korban Celsus még infektív eredetűnek gondolta, az impetigo egy speciális formájának.
Pikkelysömör: a bőrgyógyász tanácsai
A középkorban a lepra egyik formájaként tekintettek rá, az érintetteket elkülönítették, lepratelepre zárták, megkülönböztető ruházat és csengő viselésére kötelezték, hogy az egészségesek megfertőződését kivédjék. Önálló betegségként az angol Robert Willan — írta le, és két formáját különböztette meg: a pikkelyes formát leprosa graecorumnak nevezte, míg psora leprosa lett az exsudativ forma elnevezése.
A kórkép pontos megkülönböztetése és a psoriasis kifejezés bevezetése Ferdinand Hebra bécsi bőrgyógyász érdeme, aki Willan munkáját továbbgondolva ben megalkotta a modern értelemben használt leírást. A folyamat örökletes jellege már akkor felismerésre került, a genetikai háttér tisztázása azóta is folytatódik.
A psoriasis genetikája és morfológiája Mai tudásunk szerint a psoriasis genetikája igen komplex, eddig 11 kromoszómán azonosítottak géneket, amelyek valamilyen szinten felelősek a betegségért.
Az egész genomra kiterjedő linkage-analízis kilenc kiemelten fontos, psoriasissal összefüggésbe hozható lókuszt azonosított, amelyeket fogékonysági génekként tartunk számon. Az e lókuszokban elhelyezkedő gének a gyulladásos válasz kialakításában vesznek részt. Ebben a lókuszban három fő gén szerepe kiemelt: 1.
A pikkelysömör (II.)
Mielőtt azonban a tudomány fejlődésével eljutottunk a genetika megértéséhez, elsőként a morfológia vált ismertté. Megfigyelték, hogy a psoriasisban a fő patogenetikai komponens a hámsejtek inadekvát differenciációjával járó, extrém módon felgyorsult sejtosztódási folyamat.
A hámsejtek szembetűnő zavara hátterében nem volt ismert a pontos kiváltó ok. Az as évektől alakult ki az a koncepció, hogy a bőr maga is immunszerv, felismerték a bőr immunológiai aktivitását, a keratinocyták citokintermelését és sejtfelszíni receptoraik jelenlétét. Mára elfogadottá vált, hogy a psoriasisban a keratinocyták extrém gyorsaságú megújulása olyan sejt- és citokinhatások eredménye, amelyek a hámsejtek és az immunsejtek kóros együttműködésének eredményeképpen állnak elő.
A genetikai vizsgálatok is arra utalnak, hogy a psoriasis hátterében álló eltérések egyéb autoimmun betegségek esetén is kimutathatóak. Komplex immunregulációs zavar A psoriasis nem pusztán bőrbetegség többé, hanem komplex immunregulációs zavar. Az immunszuppresszív készítmények hatékonysága a terápiában szintén igazolja ezt az új szemléletet. A komplex immunológiai működészavarnak a hámsejtek mellett belszervi aspektusai is lehetnek; ezek a psoriasis komorbiditásaiként manifesztálódnak 3.
Az elmélet szerint a psoriasisban észlelhető obesitas a metabolikus szindróma részjelenségeként a kórképre jellemző citokineltérések és gyulladás fontos további eleme.
Ugyanakkor nemcsak a gyulladásos markerek vérszintje emelkedik meg, hanem az inzulinantagonista hatású adipokineké is leptin, rezisztin.
A szisztémás gyulladás így végül inzulinrezisztenciában manifesztálódik, amelynek során felborul az inzulin pro- és antiatherogen hatása közötti egyensúly, és a proatherogen hatások kerülnek túlsúlyba.
Pikkelysömör
Az index 2,5 feletti értéke inzulinrezisztenciát jelez. Az orális glükóztolerancia-teszt OGTT érzékenyebb módszer, ennek során a beteg inzulin- és C-peptid-szintjét mérjük 75 gramm glükóz elfogyasztását követő 0. A két paraméter alapján a psoriasisban szenvedő betegek többségének klinikailag jelentős az inzulinrezisztenciája. Az inzulin az érpályában egyrészt nitrogén-oxidot szabadít fel, így vasodilatatiót okoz, másrészt aktiválja az endothelsejtekben a proatherogen mitogénaktivált proteinkináz MAPK- útvonalat.
Számos vizsgálat igazolta a korrelációt a psoriasis súlyossága és a betegek vérében kimutatható adipokinek szintje között. Ez a mechanizmus lényegében egy olyan metabolikus állapot jelenlétét írja le, ami nagyon hasonlatos a 2-es típusú cukorbetegség esetén észlelthez 5. Ennek hatására az endothel funkciójában fellépő zavar kialakulásának kezdeti pikkelysömör a könyökön fotókezelés sebessége megnő, a thrombocytaaktiváció és a leukocytainfiltráció során gyulladásos citokinek és mátrixmetalloproteináz enzimek szabadulnak fel.
Ezt követően lipidben gazdag nekrotikus törmelék és simaizomsejtek felhalmozódásával kialakul a plakkot az ér üregétől elválasztó, úgynevezett fibrosus sapka.
A gyulladásos folyamat hatására károsodik a fibrosus sapka, és instabil plakk alakulhat ki, ami végső soron thromboemboliás szövődményekhez, a coronariaartériák érintettsége esetén myocardialis infarktushoz vezet 5. Korábban úgy gondolták, súlyosabb psoriasis esetén nagyobb a cardiovascularis társbetegségek kialakulásának veszélye, de újabb adatok szerint nincs ilyen összefüggés. Emellett a fokozott kockázat a psoriasis minden típusára hasonlóképpen jellemző 7.
A betegekben nagyfokú az aortaaneurysma kialakulásának rizikója is, ami leginkább az 50 év alatti férfi betegeket veszélyezteti 8. Ebből kifolyólag hasznos lenne, ha a háziorvosok felmérnék praxisuk psoriasisbetegeinek cardiovascularis kockázatát, és lépéseket tennének a kockázat csökkentése érdekében 9. A pikkelysömör kezelése A terápiában kezdetektől kiemelt a gyulladásreguláció szerepe.
Az orvostudomány hőskorában a napfény áldásos hatása volt az elsődleges gyógyító tényező, gyakran kiegészítve egyéb, a természetben fellelhető gyógymódokkal, mint a Holt-tenger magas sótartalmú vize, iszapja, vagy a kátrány. A Holt-tenger speciális geográfiája, a tenger szintje alatt m-rel való elhelyezkedése azáltal is hozzájárul a sikeres kezeléshez, hogy lényegesen magasabb az UVA aránya a felszínre jutó ultraibolya sugárzásban.
A fototerápia már a szisztémás gyulladáscsökkentésen alapuló kezelés, még ha kezdetben nem is volt ismert a hatásmechanizmusa. Az as évektől került bevezetésre a kátrány és az UVB sugárzás kombinációjából álló Göckerman-kezelés, majd a szisztémás kezelésben az es évektől a methotrexat és az es évektől kezdeti pikkelysömör a könyökön fotókezelés PUVA-kezelés jelentett részleges áttörést Az as, es években váltak elterjedtté a retinoidok, a lokálisan alkalmazott D-vitamin-analógok és a cyclosporin A 11, A bőrgyógyászatban a es években indult a biológiai terápiás éra, ami alapjaiban változtatta meg a kezelést A citokineket célzottan reguláló biológiai terápia révén az ismert patogenetikai útvonal egy konkrét elemére hatunk, annak szelektív blokkolásával.
Az elsőként elérhető készítmények, az etanercept és az infliximab a tumornekrózis-faktor TNF -alfa blokkolásán keresztül értek el korábban elképzelhetetlen javulást reumatológiai kórképekben és psoriasisban egyaránt.
A pikkelysömör fénykezelése
Ennek több megközelítése létezik: vannak a célmolekula ellen termeltetett monoklonális ellenanyagok, illetve gyógyszerként bejuttatott receptorfehérjék, amelyek hatása révén a patológiás citokinkaszkád megtörik, a kóros gyulladásos reakciók megfékeződnek. A tudomány elképesztő sebességgel halad előre, amit a TNF-alfa felfedezése és terápiás célpontként való gyakorlati alkalmazása is jól illusztrál. Ennek a citokinnek a leírása ben történt, és mint a neve is mutatja, első körben fibrosarcomasejtek makrofágok általi elpusztításában játszott szerepét ismerték fel.
Ma már tudjuk, hogy a TNF komplex szerepet játszik az immunsejtek regulációjában, képes apoptózisindukcióra, közreműködik gyulladásos folyamatokban, tumorok keletkezését gátolja, és antivirális hatással is bír 2.
A TNF-alfa-gátlók sikerein felbuzdulva lendületesen haladt előre a psoriasis kutatása és újabb terápiás célpontok azonosítása. Ennek kapcsán került felismerésre az interleukin 12—23 útvonal, azon belül is a két citokin közös alegysége, a p40 fehérje.
Ez újabb fontos terápiás célponttá vált a psoriasis kezelésében. A fehérjét mint az interleukin12 beta-alegységét írták le, a heterodimer másik eleme a 35 kD-os IL12A. Csak az IL felfedezése után ismerték fel, hogy ha az IL12B-hez egy p19 alegység csatlakozik, akkor heterodimerként az interleukin at alkotja. Az IL és IL rendellenes szabályozása a psoriasisban fontos patogenetikai tényező.
A Th17 sejtek és az általuk termelt IL blokkolásának a hatékonysága az elmúlt néhány évben vált ismertté A pikkelysömör kezelése ma már Európa-szerte egységes terápiás elvek alapján történik. A középsúlyos-súlyos psoriasisban elsőként szisztémás terápiához nyúlunk, illetve fototerápiát alkalmazunk. Sajnálatos módon ezek nem minden esetben vezetnek a tünetek elmúlásához, ilyenkor a hatályos irányelvek szerint biológiai terápia válik szükségessé Egy nagy elemszámú metaanalízis eredménye alapján sem az IL és ILgátlás a pikkelysömör kezelésének nemzetközi szabványai ható, sem a TNF-alfa-gátló biológiai terápiás kezelés nem növeli a cardiovascularis események előfordulásának kockázatát 16sőt újabb vizsgálatok szerint a TNF-alfa-gátlók jelentősen csökkentik a cardiovascularis társbetegségek előfordulását a lokális terápiával vagy a methotrexattal kezelt betegekhez képest 17, Összegezve elmondhatjuk, hogy a kezdeti pikkelysömör a könyökön fotókezelés szemléletének változása, a gyulladás mechanizmusának pontosabb megismerése segített a komorbiditások kockázatával kapcsolatos jelentős összefüggések feltárásában.
A gyulladásos hálózat feltérképezése több évtizednyi kutatómunka gyakorlatba ültetése révén elvezetett a biológiai terápiához, ami a psoriasis kezelésében korábban nem elérhető sikereket eredményez a betegeknek és kezelőorvosaiknak egyaránt.
- Vörös folt az arcon születése óta
- Pikkelysömör: a bőrgyógyász tanácsai
- A pikkelysömör, különösen az őszi-téli időszakban, örökzöld téma.
- Endogén tényezők Genetikai tényezők Az esetek familiáris halmozódásából arra következtetnek, hogy öröklődő, genetikai eredetű, autoimmun betegség.
- Gál Mónika, bőrgyógyász szakorvos A pikkelysömör, vagyis a psoriasis kezelésénél a cél a pikkelyek leválasztása, a gyulladásos folyamat csökkentése, a hámsejtek érési folyamatának helyreállítása a pikkelysömörös területeken.
- Vörös foltok a lábakon a napfényképtől
E készítmények fejlesztése jól illusztrálja az alapkutatás és az alkalmazott klinikai gyakorlat közötti mind szabadabb átjárhatóságot. Ma már nem elérhetetlen cél, hogy a betegek csaknem mindegyike tünetmentessé váljon, és nagyon jó életminőségben élje le az életét. A gyógyítás idejekorán való megkezdése kiemelt jelentőségű amiatt is, hogy a társuló betegségek, leginkább a cardiovascularis betegségek, kivédhetőek legyenek, ami a betegek életkilátásainak javítását kezdeti pikkelysömör a könyökön fotókezelés.
Irodalom 1. N Engl J Med ; 5 Immunology of psoriasis. Annu Rev Immunol ; Paul C, Ortonne JP.
